Otthon

  Két okból is ezt a címet adtam ennek a bejegyzésnek. Először is, mert hazalátogattunk és 11 - majdnem végig - napsütéses napot töltöttünk szüleinkkel és barátainkkal. Igyekeztünk minél több helyre eljutni, mindenkit meglátogatni és közben pihenni is egy kicsit. Így nézve nem is volt olyan sok ez a pár nap, ráadásul nem tudjuk, hogy mikor lesz lehetőségünk megint hazarepülni. (Most már a szülőkön a sor hogy kicipeljenek egy bőröndnyi süteményt, kolbászt, lekvárt és pálinkát.)
  A másik indoka a címadásnak, hogy hosszú és aprólékos keresés után megtaláltuk leendő albérletünket. Judit hazautazásunk előtt két nappal ment el szemrevételezni a kiszemelt lakást. Korábban már megnéztünk egy nagyon szép apartmant ebben az épületben (ami egy acélöntödéből átalakított társasház), így tisztába voltunk azzal, hogy igényes és minőségi lakások találhatók benne, illetve hogy nagyon népszerű a városközpont és az egyetem közelsége miatt. Eddigi tapasztalataink alapján a hirdetésekben található fotókban nem lehet bízni, de Judit elmondása szerint a valóság ebben az esetben túltett a képeken. Még az előző albérlő bent lakott, de a lakást szépen rendben tartotta és ragyogott a tisztaságtól, annak ellenére hogy fiú az illető. A látogatás során az ingatlanközvetítő elárulta, hogy a lakás teljes bútorzattal és minden háztartási eszközzel (vasaló, porszívó, edények és minden konyhai felszerelés) együtt kiadó. Erre Judit csak azt kérdezte, hogy hol kell aláírni és máris szaladt az irodába hogy lefoglalózza az apartmant. Ezzel állítólag rekordot döntött az ingatlaniroda történelmében, mivel mindössze fél óra telt el a megtekintés és az üzlet megköttetése között.

  A költözködést július 6-ra tűztök ki, mivel még fel kellett mondanunk a mostani szálláshelyünkön és egy halom nyomtatványt is ki kellett töltenünk. De szerencsére most már csak két hét és költözhetünk az új albérletünkbe.(képek)