Bizony, ez a nap is eljött
méghozzá hamarabb mint gondoltuk és Barni szeptember 5-én először ment iskolába.
Nagyon elérzékenyültünk mikor először láttuk egyenruhában, olyan mintha
pillanatok alatt éveket komolyodott volna.
Ugye itt Angliában minden
negyedik életévét betöltött gyerek iskolaköteles, bár lehet egy év halasztást
kérni. Úgy éreztük erre nincs semmi szükség hisz az első év olyan beszoktatás
féle, az iskola és az óvoda keveréke. Már egyenruhába kell menni, mint minden
diáknak, de a nap nagy részében csak játék és szabad foglalkozás van. Emellett
azért játszva megismerkednek a számokkal és a betűkkel, meg van egy téma ami
keretet ad a tanulásnak; ez az őszi terminusban a szuperhősök/hétköznapi hősök.
Barni eddig nem sokat árult el, egy-egy
elejtett félmondatból próbáljuk meg kitalálni hogy mit is csinálnak, legtöbbször
azt mondja hogy:"nem tudom" vagy "nem emlékszem".
Szerencsére a többi szülővel és tanárokkal való beszélgetésekből kiderült hogy
minden gyerek ezt mondja és nincs ezzel semmi gond. Bár nem tudjuk mit is
csinál egész nap, abba biztosak vagyunk hogy nagyon jó lehet mert minden reggel
vidáman, futva indul az isibe. Vannak már barátai is: Billy, Fio és Milo;
sajnos a bölcsis haverok közül egyik se jár ugyanide.
Szülői értekezlet még nem
volt, de már voltunk egy előadáson ahol elmagyarázták hogyan tanítják őket írni
és olvasni. Érdekes lesz mert teljesen más mint otthon, de látszik hogy nagyon
érdekli Barnit, a rajzain rendszeresen megjelennek betűk, kérdezgeti őket
miközben olvasunk, meg néha magában is mondogatja ahogy valószínű az iskolában
is gyakorolják őket. November közepén lesz nyílt nap akkor végre megtudjuk
hogyan is zajlik egy napja.
Az ebédet nekünk kell választani
az interneten keresztül négy főétel és két desszert közül (bár reggel is
választhatnak a gyerekek), de azt nem nagyon tudjuk mennyit eszik meg belőle. A
desszertre általában emlékszik, meg tudjuk hogy a konyhás néni néha morcos, de
mást nem nagyon lehet belőle kihúzni.
Szerdán meg pénteken,
mikor Judit is dolgozik akkor reggel és délután is napközibe megy, mert iskola
csak 9-től 15.15-ig van. Oda is szeret járni, bár már nagyon fáradt mikor este
megyek érte, hosszú így a nap.
Az eltelt másfél hónapban Barni
nagyon sokat fejlődött, ügyesedett, nagyon jót tett neki az iskola, az új
környezet és a sok hasonló korú gyerek társasága. Izgatottan várjuk a
folytatást, eddig pozitívak a tapasztalataink és nagyon büszkék vagyunk a
kis-nagyfiúnkra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése