Kedves Naplóm!

  A múlt heti beszámolónk kimaradt, ezért két hetet próbálok összefoglalni és visszaemlékezni mi minden történt.

  Január 2. – Az újév első munkanapja inkább csak ráhangolódásnak volt nevezhető, mivel az emberek többsége még otthon pihente ki a szilveszter fáradalmait, lévén január 2. itt munkaszüneti nap. Az iroda félig kihalt volt és a patikába is csak néha tévedt be egy-egy beteg, így könnyebb volt visszazökkenni az ünnepek előtti kerékvágásba.

  Január 5. – Veronika és Judit kézműves délutánt tartottak és nemezgolyókból készítettek fülbevalókat. A cseh lány egy jótékony célú üzletben is önkénteskedik (az emberek felajánlják használaton kívüli ruháikat, megunt könyveiket, tárgyaikat, majd a boltban eladják ezeket), ezért Judit az egyik fülbevalót - ami a mandarin fantázianevet kapta – odaajándékozta nekik.

  Január 6. – A hét fáradalmait egy baráti összejövetellel zártuk, péntek este együtt vacsoráztunk a csehekkel. Nem a nemzeti konyhájukból választottak, hanem fűszeres thai étellel vendégeltek meg minket, de e mellé is nagyon jól csúszott a sör. (Azért remélem hamarosan meglepnek miket egy knédlivel, bár valamelyik este áthoztak ízelítőül egy kis káposztalevest, ami csodálatosan sikerült.) Desszertet a speciális elektromos sütőedényükben készítettek, az alapanyagok között kalács, tejszín, gyümölcsök és csoki puding is volt.

  Január 7-8. – Szombaton a szokásos heti beszerzőkörutunkon, útba ejtettük a bevásárlóközpontot is hogy végre vegyek magamnak egy jó kabátot, miután a héten kétszer is ronggyá áztam. Hosszas nézelődés után sikerült találnom egy megfelelőt, ami teljesítette a kívánalmakat (vízálló, szélálló, meleg, kapucnis és nem úgy nézek ki, mint aki épp beesett a sípályáról).

  Vasárnapra kirándulást terveztünk és úgy tűnt az égiek kegyesek lesznek hozzánk és nem fog esni a borult idő ellenére. Persze indulás után 10 perccel elkezdett szitálni az eső és abba se hagyta a túra végéig. Úticélunk egy közeli víztározó volt és egész jól odataláltunk a mezőkön keresztül az elnagyolt térképünk ellenére. Sétáltunk egyet a töltésen, de hamar hazafelé vettük az irányt, mert kezdett ránk esteledni, így a visszaúton a kivilágított járdát választottuk. Kb. 15 kilométert gyalogolhattunk, teljesen kipurcantunk a végére (ezért is maradt el végül a blog írása).

  Január 9. – Judit első „igazi” munkanapja. Előző nap Barry, a patika vezetője felhívta Juditot, hogy egyik állandó gyógyszerész se tud hétfőn bemenni, így neki kellene helyettesítenie. Judit elvállalta a kínálkozó lehetőséget és nagyon jó munkát végzett, sőt még fizetést is kapott. Annyira meg vannak vele elégedve hogy a következő hétfőn (holnap) is ő lesz a vezető gyógyszerész és úgy tűnik lassan bedolgozza magát a patikába. Közben azért nem ül tétlenül és folyamatosan jelentkezik állásokra, emellett sokat tanul és vizsgákra készül, amiket hamarosan le kell tennie, hogy minél jobb esélyei legyenek bizonyos pozíciók megpályázásánál.

  Január 14-15. – Szombaton napsütéses de hideg időre ébredtünk, a konyhaablakból deres táj tárult elénk. Végül itt is beköszöntött a tél, bár valószínű nem tart soká. Mivel 3 órától rögbi meccset szerettem volna nézni a szomszédos pályán, ezért csak rövid sétát tettünk egy kis horgásztóhoz és megetettük a kacsákat. Sajnos a rögbi meccs elmaradt - valószínűleg a fagy miatt -, de remélem két hét múlva alkalmam lesz megtekinteni egy mérkőzést, addig a szabályok felől is tájékozódom.

  Estére áthívtuk a cseheket vacsorára, mi házi készítésű pizzával, míg Hannah krumplis-karfiolos indiai étellel készült. Nagy volt a nyüzsgés a konyhában, nehezen fértünk egyszerre mindhárman a tűzhelyhez. Végül minden elkészült és senki sem maradt éhes, ráadásnak még Veronika hozott desszertet. (képek)