Szinte észrevétlenül
repülnek a hetek és a hónapok, Barni rohamosan nő, vasárnap már három hónapos
volt. Igencsak masszív kisbaba lett belőle, már nem csak hosszú hanem erős is,
vastag combocskákkal és csinos tokával az álla alatt. Két hete mérték, akkor
62,5 cm és 6380g volt.
Persze a testméretek
nem minden, az érzékei is sokat fejlődtek az elmúlt hónapokban. Észrevettük, hogy
egyre többet lát, érdeklik a körülötte található tárgyak és már elfoglalja
magát a játszószőnyegen, mindent meg akar vizsgálni. Ha meglát minket
elmosolyodik és mikor vicces arcot vágunk vagy hangot adunk ki hogy
felvidítsuk, akkor először értetlenül néz, majd ha ő is mókásnak talál minket
akkor kacarászik vagy sikongat.
A testét is elkezdte
felfedezni és egyre jobban ura a mozgásának. Először a kezét találta meg és
előfordult hogy percekig szuggerálta az öklét, míg valami el nem vonta a
figyelmét. Most már úgy tűnik hogy tudatosan nyúl dolgokért, legtöbbször csak
beleöklöz, de néha már elkapja amit kinézett magának és a szájához húzza hogy
csámcsogjon rajta egy kicsit. A rágás különben is az egyik fő foglalatosságai
közé tartozik; ha nincs más kéznél az ökle vagy az ujjai mindig ott vannak és
akkor azokat próbálja a szájába tuszkolni, több-kevesebb sikerrel (a rekord
eddig egyszerre 6 ujj a szájban).
A fejét is ügyesen
tartja, nem kell már mindig támasztanunk. Legtöbbször a hátán fektetjük, de
alkalmanként átfordítjuk a hasára és már a karján támaszkodva felnyomja a fejét
miközben a lábával egyensúlyoz. A repülőzést is nagyon szereti vagy ha a
kanapén fekve magam fölé emelem, nagyon tetszik neki hogy onnan a világ egészen
más.
A beszélgetések is
egyre jobban érdeklik, van hogy még a szopizást is abbahagyja csak hogy jobban
hallhassa miről beszélünk. Ránk emeli nagy okos szemeit és figyeli miket
mondunk. Azt várjuk hogy mindjárt megszólal és hozzáfűz valamit vagy kijavít
hogy nem is úgy van az… A minap történt hogy míg szopizott, gondoltam nézünk
egy Simpson család epizódit és elindítottam a rajzfilmet. Annyira izgatták a
hangok hogy inkább abbahagyta az evést és Juditnak fel kellett ültetnie hogy
figyelhesse mi történik. Látta hogy Apa valami fényes képernyőt bámul, futkározó
sárga alakokkal, így ő is azt kezdte nézni.
Másik kedvenc elfoglaltsága,
ha felolvasunk neki. Ez legtöbbször úgy történik, hogy lefekszünk mellé a
szőnyegre vagy az ágyra és magunk fölé tartjuk a könyvet és abból olvasunk fel
neki. Nagyon szereti nézni a képeket és hallgatni ahogy mesélünk. Lefekvés előtt legtöbbször egy gumi
könyvecskéből mesélünk amibe a különböző földrészek állatai vannak lerajzolva,
ráadásul az egyik oldal sípol ha megnyomjuk és ezzel vicces többletjelentést
lehet kölcsönözni a történeteknek. Mivel csak képek vannak, mi találjuk ki a
mesét, próbálunk mindig valami újat mondani és lassan eljutunk oda, hogy minden
állatnak külön neve van. Mi is nagyon élvezzük, jókat szoktunk nevetni.
A mondókákat,
verseket és a dalokat is imádja. Még azt is elviseli ha én énekelek neki -
pedig ezzel kevesen vannak így -, de remélem a hallása még javulni fog és
zenei téren inkább az Édesanyjára ütött. Judit különben is több dalocskát ismer
mint én, sokat tanultak a masszázs és az úszás tanfolyamon, de igyekszünk
előkeresni emlékezetünkből magyar gyerekdalokat is, illetve volt olyan amit
lefordítottunk angolról magyarra és úgy énekeljük.
Vannak könnyebb és nehezebb
napok, de úgy érezzük hogy Barnabás egyre kevesebbszer sír, leginkább már csak
akkor ha fáj a hasa vagy nyűgös és fáradt vagyis általában lefekvés előtt. A
fürdés helyzet is sokat javult, már szinte várja este hogy megmosdassuk és
megmasszírozzuk. A kis műanyagkádat is kinőtte, egy hete már a nagy kádban
fürdetjük. Beszereztünk egy elválasztót, hogy ne kelljen az egészet feltölteni,
ez még később is jól jöhet.
Nemcsak a kád, hanem
a mózeskosár is kezd kicsi lenni, ezért Barni az éjszakákat már a rácsoságyban
tölti. Még az elalvás nem megy önállóan, kell egy kicsit ringatni, de
legtöbbször már csak pár percet után húzza a lóbőrt. (képek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése