2015. december 14., hétfő

Munka, költözés és még sok más

  Édesapa az előző bejegyzés első bekezdésében kicsit előre szaladt az időben, ami úgy vélem több magyarázatra szorul és olyan előzményeket is meg kell említeni amire ezeken az oldalakon eddig nem került sor.
  A legnagyobb hír hogy Juditnak felajánlottak egy állást. Már egy ideje keresgélt, először csak részmunkaidősben gondolkodott, de aztán rájött hogy ilyen pozíció nem sok van, ezért elkezdett jelentkezni teljes állásokra is. Sajnos ezeknél is háttérbe szorulnak a kismamák, 1.5 év kihagyás után nem könnyű visszatérni a munkaerőpiacra. Mivel sejtettük hogy az álláskeresés elhúzódhat, Judit elvállalt úgynevezett locum munkákat is, vagyis egy-egy napra helyettesített környékbeli patikákban (környékbeli azért néha 1-1.5 órás utazást jelentett). Ezekkel a munkákkal sokat tanult, tapasztalatot szerzett, magabiztosabb lett, de láttuk hogy nagy flexibilitásra van szükség (ami kisgyerekes szülőként nekünk nemigen van) illetve kiszámíthatatlan hogy hány munkanapot sikerül egy hónapban összehozni.
  Mindeközben több interjúra is elment és mindenhonnan pozitív visszajelzéseket kapott, míg végül megajánlottak neki egy pozíciót. Eredetileg másod gyógyszerésznek jelentkezett, de az interjú során a munkaadó is belátta, hogy nem feltétlen van szükség a patikában két gyógyszerészre, illetve Judit olyan jó benyomást tett, olyan jó javaslatokkal állt elő a hely felvirágoztatásával kapcsolatban, hogy nem csak megkapta az állást, hanem rögtön elő is léptették gyógyszertár vezetővé. Kicsit fél(t) az egésztől, de a munkaadó nagyon pozitívan áll a dologhoz, sok támogatást kap, rögtön az első két hétben egy másik gyógyszertárba egy képzett vezető mellett szerezhet tapasztalatot,emellett mi is biztattuk hogy próbálja meg, sikerülni fog.
  A gyógyszertár maga egy Superdrug üzlet része (főleg szépségápolási termékeket forgalmazó lánc, olyan mint otthon a DM) Doncaster belvárosában a bevásárlóközpontban, közvetlenül a vasútállomás mellett. Sajnos Doncaster Holmfirthtől elég messze van, a reggeli csúcsban kb. másfél óra autóval, ezért úgy döntöttünk hogy olyan helyre költözünk ahonnan mindketten könnyebben tudunk bejárni. Így esett a választásunk Wakefieldre, ami Leeds és Doncaster között van, jó vasút kapcsolattal mindkét irányba, közel az autópályához.
  Rögtön el is kezdtünk házakat nézni, mivel még január közepe előtt (akkor kezd Judit), át szeretnénk hurcolkodni. Az elmúlt pár hét emiatt izgalmas időszakot volt, nem találtunk olyan házat ami tetszett volna, így szinte minden órában néztük interneten a hirdetéseket, hátha épp akkor töltenek fel egyet.  Kezdetben főleg a belvárosban gondolkodtunk hogy közel legyen a vasútállomás, de idővel egyre jobban kibővítettük a keresés sugarát és a közeli kisvárosokat, falvakat is számításba vettük. Végül találtunk a mostanihoz nagyon hasonló házat Ossettben, egy helyes városkában, ahol jó bölcsődék és iskolák vannak, csendes de mégis minden megtalálható amire nekünk szükségünk van. A héten még a bölcsit kell lefixálni, már többet is megnézett Judit, de a végleges döntést az elkövetkező napokban hozzuk meg egy második látogatás után.
  Mindeközben, a karácsony közeledtével igyekszünk barátainkkal is találkozni. November végén egy hétvégét töltöttünk Bracknellben, meglátogattuk Verát és Tamást illetve a két, ja nem már három lurkót. A legkisebbel, Samuval még most találkoztunk először, nemrég volt három hónapos és nagyon aranyos. Hihetetlen milyen nyugodt és semmitől sem zavartatva alussza az igazak álmát miközben a nagyobb tesók egymást csépelik mellette. Hazafelé Robiékhoz ugrottunk be egy sütire, a következő vasárnap pedig Veronikával és Ondrejjel találkoztunk egy farmon és jót beszélgettünk a kávézóban. Aznap volt az NCT-s csapattal a karácsonyi buli is, volt megint ugrálóvár, rengeteg játék, hegyekben állt a kaja és természetesen a kicsik ajándékot is kaptak. Barni legnagyobb örömére (és a miénkre is) a csomagja csokoládét és egy Thomas mozdonyt rejtett, amivel azóta elválaszthatatlan játszótársak.
  Következő bejegyzésünket már csak jövőre írjuk, mikor árköltöztünk az új házba. Addig is minden kedves olvasónknak kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk.



1 megjegyzés: