Rögtön miután letelepedtünk és
berendezkedtünk Huddersfieldben , elkezdtem kosárcsapatot keresni, mert nagyon
hiányzott és gondoltam az se baj, ha megismerek új embereket. Mindössze két
csapatot találtam a környéken és tavasszal Fartownba jártam le pattogtatni, de
itt csak játszottunk és nem volt klasszikus edzés. Ennek ellenére nyáron is
hívtak többször a parkba streetballozni és ha volt alkalmam el is mentem, ami
akkor már könnyebb ment, hiszen autóval tudtam megtenni a 4 kilométeres távot.
Június elején azonban kaptam egy üzenetet a
Huddersfield Heat spanyol edzőjétől, hogy új csapattagokat keresnek és menjek
el próbaedzésre. Kapva kaptam az alkalmon, bár a tornaterem elég messze
található, közel 25 percet kell autózni. Meglepetésemre találkoztam pár ismerős
arccal a másik csapatból, így azt gondoltam könnyebb lesz a beilleszkedés. Mint
szépen lassan kiderült a történet, a tavalyi csapat szétesett, sokan máshova
igazoltak, elköltöztek vagy csak nem értek már rá minden héten 2-3 alkalommal.
Az első hónapokban úgy tűnt, hogy nem is igazán lesz csapatunk, mígnem az
edzőnk spanyol kapcsolatait megmozgatva szerzett négy idegenlégióst és egy
másodedzőt Malagából a hispán
másodosztályból (ami ott elég magas szintű hiszen a kosárlabda nemzeti sportnak
számít a foci mellett). 19 és 21 év közötti srácok gyakorlatilag kosarazni és
angolt tanulni jöttek az országba és velük kiegészülve komoly elvárásokkal
indultunk neki a szezonnak. Szeptember elején elkezdődtek az igazán hajtós
edzések: erősítéssekkel, támadójátékok begyakorlásával és a csapatvédekezésünk
felépítésével.
Nem mondom hogy egyszerű munka után a maradék
energiámat is mozgósítani, ráadásul agyban is ott kell lennem hogy ne föl-le
szaladgáljak mint egy fejetlen csirke. Persze ahogy egyre jobb erőnléttel
rendelkezem, több kapacitásom marad a taktikai elemekre. Igyekszem mindent
beleadni és odatenni magamat a tréningeken – bár ez látszólag néha kevés a
többiekhez képest - de szerencsére az edzők tisztában vannak a helyzetemmel és
a képességeimmel. Úgy érzem szépen lassan a játékostársak is elfogadnak,
viccesek a srácok, jókat röhögünk és egyre jobban megértjük egymást. (Az Old
Boys-os csapattársak érteni fogják: én vagyok az itteni Paul Pierce :) )
A meccseink általában hétvégente vannak, én
eddig csak négyre tudtam elmenni, mivel a szezon elején nem volt engedélyem
illetve akadtak más elfoglaltságaim is. Az edző elég komolyan veszi részvételt
és mindenkitől elvárná, hogy mindig ott legyen, bár velem mintha engedékenyebb
lenne. Játéklehetőséget csak az utóbbi két alkalommal kaptam, de nem sok
sikerélményben volt részem, valószínű vezetem az egy percre vetített eladott
labdák számát. Szombaton volt egy dobásom is, ami kimaradt, remélem a következő
beszédül, jó lenne pontot szerezni az angol bajnokság harmadosztályában. Ennek
ellenére biztatnak a csapattársak, kaptam pacsikat és jó tanácsokat, ráadásul így
is közel 20 ponttal nyertünk.
Rossendale Raptors vs Huddersfield Heat összefoglaló
Link a bajnoki tabellához (ki kell választani hogy Division Three)

Szia Dani! Jó látni, hogy már meccsen is játszol. PP átment a Mind1-hez. :)
VálaszTörlésFélidőben megtaláltalak, de játék közben nem: http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=86qJEb1b5wg#t=227s
Hányas mezt kell keresni?
A 11-is játékosotok meg ugyonolyan kicsi, kövér és öreg mint a mienk. :)