Anglesey, Wales

  Július utolsó előtti hétvégéjén Wales észak-keleti részén fekvő szigetre, Anglesey-be kirándultunk.  A walesi táj magával ragadó szépsége, a változatos tengerpart, az itt lakók kedvessége és a gasztronómia mind olyan paraméterek melyek ott motoszkálnak a fejünkben és szinte vonzanak erre a különleges vidékre. Hozzáteszem legutóbbi kirándulásunkkor vett szörfóra és az akkori élmények annyira megmaradtak bennem, hogy mindenképp olyan úti célt választottunk ahol lehetőség adódik szörfözésre.

  Péntek este épp a konyha zárása előtt érkeztünk meg tengerparti szállásunkra. A parkolóból egyenesen az étterembe vettük az irányt, majd a naplementét csodálva a hosszú utazás után elfogyasztottuk jól megérdemelt vacsoránkat.

  A tavaly nyári walesi szörfös élmények emlékére idén is tervbe vettük a szörfözést. Sajnos a kiszemelt partszakaszra a hét végére nem jósoltak hullámokat tehát úgy döntöttünk kipróbáljuk a paddle board-ot. A Trerddur bay nevű partszakaszra mentünk itt kölcsönöztük a felszereléseket. A deszka abban különbözik a szörfdeszkától, hogy vastagabb, stabilabb, szélesebb, a felszínén van egy gumis kiképzés a talpaknak. Kaptunk egy evezőt is, ezzel hajtottuk magunkat térdelve vagy állva a deszkán. Két óra hosszát töltöttünk a partszakasz körbeevezésével, jó móka volt, könnyedén sikerült felállni a deszkára. A kellemes nyári idő sokakat kicsábított a vízpartra. Ki hajókázni, ki jet-skizni indult. A parton ott sorakoztak a traktorok, ezzel vontatták be illetve ki a motorcsónakokat.

  Kis séta után Anglesey Holy szigetének keleti partjánál fekvő South Stack sziget felé vettük az irányt. Turisták ezrei látogatják évente ezt a helyet mely híres világítótornyáról, és lenyűgöző kilátásról mely a hatalmas meredek sziklákról tárul elénk. A költési időszakban ritka madárfajok fészkelnek a sziklákon.  A figyelő állomáson lehetőség nyílik a madarak költésének távcsővel való nyomon követésére.

 

    Anglesey szigetén bőven találunk bronzkori illetve római kori épületmaradványokat is. Egyet-kettőt próbáltunk felkutatni a vacsora és a strandolás előtt.

  A kirándulás második egyben utolsó napján hazafele indultunk Anglesey északi partján, felfedezve az utunkba eső nevezetesebb pontokat. Így jutottunk el Amlwch városába, melynek déli részén fekvő rézbányájánál tettünk egy rövid sétát. A 19.században jelentős ércbányászat folyt a szigeten, ezen bányák többsége mára már bezárt, csak kiépített túraútvonalon lehet megtekinteni hogyan is folyt itt a munka.  

  Izgatottan indultunk tovább Point Lynes fele ahol 2012 júliusában helyi horgászok 4-5 nagyobb bálnát vettek észre a part mentén. Gondoltuk hátha nekünk is szerencsénk lesz! Kisétáltunk a kis félsziget végében lévő világítótoronyhoz, majd kényelembe helyeztük magunkat a puha pázsiton és hallgattuk a tenger morajlását, figyeltük a messzeséget. Hirtelen Dani egy fel-felbukkanó szürkés pontot vett észre. Egy fóka épp arrafele vadászott és kémlelete a partot. Gyorsan készítettünk pár fotót, majd elégedetten indultunk tovább.

  Utolsó állomásunk a Red Wharf Bay-en volt ahol remek fish and chips-et ettünk, majd szundikáltunk egyet a kavicsos parton. Az öböl különlegessége természeti szépségén kívül, hogy apálykor a tenger kilométerekre visszahúzódik, szinte alig látni a vizet. Sokak ezt kihasználva nagy sétát tesznek házi kedvenceikkel, vagy lovagolnak.

  Walesben most sem csalódtam, igazi kikapcsolódás volt ez a hétvége. Nagy séták, a tengervíz frissessége, meredek sziklákról a messzeségbe meredve hallgatva a tenger morajlását, remek vacsorák (no és persze Dani mindig elbűvölő társasága) teljesen feltöltöttek. Visszatérünk!! (képek)