Angliai élménybeszámoló Rita tollából

  Újabb vendégszerző írását olvashatjátok a blogunkon, ezúttal Rita örökítette meg látogatása élményeit, nagyon köszönjük Neki és fogadjátok sok szeretettel. 

  Amikor Judit és Dani még tavaly bejelentették, hogy összeházasodnak nagyon örültünk a hírnek és én már akkor azon agyaltam milyen jó kis leánybúcsút kellene majd szervezni Juditnak.  Amikor azonban kiderült hogy az esküvő előtt  egyéb okok miatt mi biztosan nem tudunk majd együtt búcsúzkodni a boldog leányévektől  nagyon elszomorodtam és végig azon gondolkodtam, hogy ezt azért mégsem lehet! És akkor jött a hívás Judittól, aminek nagyon örültem: Menjek ki én Huddersfieldbe és tartsunk ott kicsit korábban egy hen party-t .

  Innentől kezdve már számoltam a napokat, hogy gépre ülhessek és találkozhassak Judittal, illetve később Danival, aki érkezésemkor épp Amszterdamban vett búcsút barátaival a boldog legényéveitől. Nagyon  izgatott voltam hiszen egyedül repültem, de Judit már várt a reptéren, ahonnan vonattal  először Manchesterbe mentünk, ahol egy szűk két órát sikerült eltöltenünk. Sétáltunk a belvárosban, ahol szombat illetve valamilyen kirakodóvásár lévén rengeteg ember mozgott az utcán. Manchesterben volt egy megbízatásom Lilliput Lane ajándék ügyben, amit egy bizonyos  H. Samuelnél kellett beszereznem, miután ezt kipipáltuk, úgy gondoltuk ideje elfogyasztani angliai tartózkodásom első ale sörét a Picadilly Innben. Nagyon jól esett! :) Tudtam, hogy nem lesz gond a továbbiakban. :)

  Ezt követően már nem sok időnk maradt a városban, még szerencse, hogy a vasútállomás nagyon közel volt, így rendben elértük vonatunkat Huddersfieldbe.  Vonattal az előttünk álló napokban is nagyon sokat utaztunk, és kimondottan élvezetes volt a vasúti közlekedés, szemben a magyarországival, amiről sajnos nincs túl sok kellemes élménye az emberek nagy többségének.  A vonatok és a vasútállomások is nagyon tiszták, a kocsikban térfigyelő kamerák, a vonatok csendesek és gyorsak. Szóval van hova fejlődnünk.

  Amikor leszálltunk Huddersfieldben Cathlin, Judit egyik munkatársa már várt minket. És innentől kezdve angolul folyt a társalgás :) Bevallom sokszor éreztem úgy, hogy elvesztettem a fonalat annak ellenére, hogy valamelyest azért beszélek angolul, de nagyon igyekeztem mindent megérteni. :)

  Miután megérkeztünk Juditékhoz és körbevetett minket kedves kis lakásukon, előkerültek a poharak illetve a belevaló nedűk. :) És hát mivel leánybúcsú azért készültem pár dologgal, persze csak, amennyire a kézipoggyász méreti és súlyi határain belül ezeket meg tudtam valósítani. Először is Judit kapott egy, az est során kötelezően viselendő ELKELT feliratos pólót, illetve egy kitűzőt.  Korábban Danit megkértem segítsen nekem és írjon pár kérdést a kapcsolatukról, közös élményekről, hóbortokról, rigolyákról, első randis élményekről, amikre Juditnak válaszolnia kellett az est folyamán és természetesen a rossz válaszért büntetés járt… a májnak. :) Kapott közös képekből kirakandó puzzle-t is, amit elvileg időre kellett volna kiraknia de nagyon jó fejek voltunk és nem vettük szigorúan az időkorlátot. Az est jó hangulatban el is telt, ideje volt már elindulnunk, hogy keressünk egy zenés táncos helyet a városban, ahol még egy jót tudunk bulizni. Végül is találtunk egyet, ahol jó hangulatban sikerült a lánybúcsút megünnepelni és a (más)napot lezárni.

  A vasárnap kicsit fáradtan indult, bár rohanva a York-i vonathoz gyorsan éber állapotba kerültünk. :)

  Yorkba kb. egy órás utazást követően érkeztünk meg, ahol az első nagy és meglepő élményem az a rengeteg nárcisz volt, ami úgy nőtte be az egész várost mintha csak fű lenne, egyszerűen nem tudtam betelni a látvánnyal. Készült is pár fotó róluk/velük :) Ezt követően a York-i katedrális monumentális épületét csodáltuk meg először kívülről, majd pedig belülről. Nehéz volt betelni a látványával, az ember csak áll és el sem tudja képzelni, hogy tud ember ekkora épületeket úgy megalkotni, hogy annak több száz év múlva is csodájára járnak a világ minden pontjáról. A Katedrálisban eltöltött majd egy óra után elindultunk felfedezni York városát, a szűk kis utcácskákat, a gyönyörűen berendezett kirakatokat, a hangulatos kis parkokat és tereket, végig sétáltunk a várost körülölelő kőfalon, megebédeltünk a Gay Fawks Innben, és természetesen betértünk egy pubba is, a The Tree Tunsba, ahol ismételten egy ale sörre esett a választásom. Meglátogattunk ezeken túl még egy viking múzeumot, amely e nép életét mutatja be a mai kornak megfelelő interaktív módon. Élethű, mozgó viaszfigurák segítségével sikerült bepillantást nyerni a viking nép hétköznapjaiba. A bemutató során alkalmazott szaghatás szintén nagyban segített elképzelni hogyan is éltek anno…:)

  Gyorsan eltelt a nap, indulnunk kellett a vonatunkhoz, Huddersfieldben pedig már az Amszterdamból frissen hazatért Dani várt minket. Megvacsoráztunk, megosztottuk egymással a yorki , illetve a  holland élményeket, majd eltettük magunkat másnapra.

  Szükségünk is volt az erő gyűjtésre, hiszen hétfőre is sűrű programot szervezett nekem Judit, amit persze egy cseppet sem bántam. Sőt! 

 Autóval indultunk Skipton felé és már maga az út nagyon érdekes és izgalmas volt számomra tekintve az angolok fordított közlekedését a közutakon.  Azt hiszem normális európainak nem lehet ezt megszokni… Soorrry :(

  Kb. 1 órás út után érkeztünk meg Skiptonba, ahol igencsak kellemetlenül ért minket a már-már jeges szél, főleg engem hiszen indulásomkor Budapesten akkor dőltek meg az áprilisi melegrekordok.

  Leparkoltuk az autót és elindultunk felfedezni a várost. Közben útba ejtettünk egy kirakodóvásárt, felsétáltunk a várkapuhoz, illetve a templomhoz. Ezek után pedig a hajókikötő felé vettük az irányt, hiszen az egyik terv aznapra csatornahajókázás volt, amire már nagyon kíváncsi voltam Dani korábbi blogbeszámolója miatt is. Meg is vettük a jegyet és elfoglaltuk helyünket, igaz nem kellett nagy csatát vívnunk a jó helyekért, mert csak 2 utas volt rajtunk kívül. :) Kb. 1 órát hajóztunk a város menti kanálison, közben végighallgattuk egy angol komikus tolmácsolásában a város, illetve a csatornahajózás történetét, a történelemben, illetve a kereskedelemben betöltött szerepét. A legérdekesebb momentuma az útnak, mint az már Dani korábbi beszámolójából is kiderült, hogy az egyik hidat, amely a hajó útjába esik mind a mai napig az egyik „matróz” forgatja el kézi erővel, majd miután a hajó elhalad, ugyanúgy visszaforgatja. Míg hajóztunk gyönyörű zöld rétek és rajtuk legelésző birkák mellett haladtunk el, úgy ahogy az a nagy könyvben meg van írva. :)  A hajókázás után siettünk vissza a kocsihoz, hiszen lejárat közeli volt már a parkolójegy, remélem ebből nem is lett probléma, ugye Judit? :) Közben még vettünk egy igazi angol húsos pitét, amit a Boltoni apátság pihenőjéhez érkezve el is fogyasztottunk. Innen indult az a  11km-es túra, amit Judit aznapra betervezett nekünk és amit Danival már korábban végigjártak.  Továbbra is nagyon szép, napos bár kissé szeles időnk volt. Itt sem tudtam betelni a klasszikus angol táj látványával, zöld rétek, legelésző birkák, kőből rakott kis házak, virágok az ablakban.  Mindezek mellett minden nagyon tiszta és rendezett volt. Magyar embernek ezt nehéz „feldolgozni”.  :) A Boltoni apátság romjaitól indult a túránk  és követve a folyó menti ösvényt jártuk körbe a vidéket. Nagyon jó volt egy kicsit távol a városok zajától csak úgy magunkban lenni! Köszönöm Judit!

Mire visszaértünk, a parkolóban már csak a mi kis Hondánk árválkodott. Hazafelé menet felhívtuk Danit és megbeszéltük, hogy beülünk Huddersfieldben egy pubba, ahol vacsoráztunk egyet. Így is lett, megint csak egy nagyon hangulatos helyre vittek vendéglátóim, ahol nagyon jól esett a forró leves a hideg nap után. Miután hazaértünk még végignéztük az elmúlt három nap képeit, koccintottunk egy finom epres/limeos ciderrel, amit Dani kifogástalanul szervírozott nekünk. Szomorúan bár, de még este becsomagoltam a kis kézi poggyászomba, hiszen másnap reggel 10 kor már indult a gépem vissza Budapestre.

  Miután hazaértem még napokig a kint szerzett élmények/szépségek/kalandok hatása alatt voltam, amit ismételten nagyon köszönök Nektek Judit és Dani!!!!!! :)

(Hamarosan képeket is töltünk fel.)