A hívás

  Az interjú óta szinte csak a hívást vártam. Még a telefonomat is átállítottam rezgő módról, valami össze nem téveszthető csengőhangra és feltekertem a hangerőt nehogy lemaradjak. Végre ma délután keresett Gary, hogy megadhatja-e az adataimat a CTS-nek és elfogadom-e az ajánlatukat. Kegyesen beleegyeztem, mire ő gratulált az új állásomhoz. Juhééé.

  Kicsit megkönnyebbültem, de vártam hogy esetleg John is felhív, és megbeszéljük mikor írjuk alá a szerződést. Remélem hamarosan ezen is túl leszek (akkor lennék 100%-ig nyugodt), de azért egy apró ünneplést már megejtettünk Judittal. A mai vacsora mellé Guinness sör és csoki puding is került.

  Az új munkahely költözködéssel fog járni, mivel a jelenlegi lakásból, nehézkes lenne minden nap bejárni. Ezért elkezdtünk szállásokat keresni Huddersfieldben. A választék nem túl nagy, de a leírások és képek alapján találtunk 4-5 ígéretesnek tűnő jelöltet, bár a tapasztalat eddig azt mutatja, hogy nem szabad mindent elhinni, amit a hirdetésben írnak. Felvettem a kapcsolatot a hirdetőkkel, jó lenne minél hamarabb végiglátogatni őket.